„13 éves és fogyni akar” dilemma
Számtalan olyan segítség kérést hallok, aki fogyni szeretne, mert nem boldog a testében és nem tudja, mit tehetne az ügy érdekében. Őszintén szólva nem is csodálom, mert a fogyást tényleg nem lehet megtanulni sehol. Esetleg szerencséd lesz és találsz egy olyan módszert, ami segíteni fog, vagy egy olyat, ami elsőre úgy tűnik, hogy használ, de a vége a visszahízás. Legrosszabb esetben pedig lehet, hogy még csak jobban ártasz magadnak. Sajnos ezek a segítség kérések nagy része már 12, 13, 14 éves korban elkezdődnek. Elég szomorú, hogy egy 13 éves gyereknek a túlsúlyával kell szembesülni. Már korábban leírtam, mi okozhatja a gyerekkori elhízást és az ebben a korban kialakuló ételfüggőséget. Most azonban a megoldásra helyezném a hangsúlyt.
Talán kezdjük ott, hogy nem szabad hibáztatni, azért valakit, mert fogyni szeretne, ha van miből, főleg, ha túlsúlyos vagy elhízott. Szegény gyerek, mit tud ő az elhízásról az ő korában még? Csak élvezi az élet, a jó kajákat és nem törődik a holnappal nemhogy a jövőbeli alakjával. Aztán mikor már szemmel látható az eredmény, jönnek a csúfolódások az iskolából, elkezd azon gondolkozni, hogyan is lehetne megszabadulni a súly feleslegétől. Tulajdonképp nem is a gyerek gondolkozás módján kell változtatni, hanem a szülő gondolkozásán. Ha már kialakultak a rossz étkezési szokások a gyerek életébe, ami a rossz neveltetésre írható, akkor nagyon nehéz lesz őt változásra bírni. Egy túlsúlyos gyerek, aki egészséges csak is szülői hiba lehet, mert ő főzött, ő vásárolt a boltba, ő vitte gyorsétterembe a gyereket, ő mondta azt, hogy „addig nem állhatsz fel az asztaltól, amíg meg nem eszed” és ő engedte meg, hogy édességet egyen étkezés előtt vagy után. Nem lenne célszerű egyik napról a másik 180 fokos fordulatot venni és egész nap zöldséggel tömni a gyerkőcöt, mert abból csak sírás és ordibálás lesz.
A megoldás a folyamatos leszoktatás vagy átszoktatás egy kórosan egészségtelen életmódról egy kiegyensúlyozottabbra. Egy kábítószerfüggőnek is fokozatosan kell leszokni a szerről, hogy a lehető legkönnyebben megszabaduljon a régi szokásaitól. A testünk nem szeret változni, de, ha kell mindenhez alkalmazkodik. Sokan nem szeretnék, hogy a gyerekük fogyókúrázzon, köztük én se pártolom, mert egy fejlődésben lévő szervezetnek nincs rá szüksége. Ez főleg arra az esetre igaz, amikor kevesebbet eszünk a fogyás érdekében és nem törődünk, azzal, hogy a kellő mennyiségű mikró tápanyagokat bevigyük a szervezetbe. A megfelelő megoldás a sok egészséges étel, de kevés kalóriatartalommal. Ezért csináljuk azt, mint szülők, hogy írjunk egy listát azokról az ételekről, amiket eszik a család vagy csak maga a gyerek. Menjünk el egy orvoshoz vagy dietetikushoz, esetleg tőlem is megkérdezhetik(ami nem minősül orvosi tanácsnak), hogy azokból az ételekből mi az, amit bátran adhatunk a gyerekünknek vagy mi az, amit megtiltsuk addig, amíg le nem fogynak. Itt nem fogyókúráról vagy diétáról van szó, egyszerű tudatos táplálkozásról. Bármit meg lehet enni, de amiről tudjuk, hogy csak árthatnak, azt kerülni kell. Egy 13 éves szervezete nem igényel annyi kalóriát, mint a család felnőtt tagjai, így nem is szabad bármit eléjük rakni vagy megengedni nekik. Persze biztos lesz, aki azzal jön majd, hogy kamaszkorára kinőni és nem kell semmibe se beavatkozni. Remélem, hogy sok esetben így lesz, de, ha nem, akkor ülünk még pár évet, hogy majd jövőre? Attól, mert bízunk a gyerekünkben még nem jelenti azt, hogy nem étkezhet egészségesebben. Tehát, ha megtaláltuk a jó ételeket, akkor ezekre alapozhatunk és mindig betartva a fokozatosság elvét.
Emellett fontos lenne megtalálni a megfelelő sportolást is. Derítsük ki, mit szeretne szívesen csinálni, ha ő maga is fogyni akar, akkor valószínű nem lesz nehéz rávenni valamilyen mozgás fajtára. De még csak konkrét sport se kell, mert otthon is lehet tornázni. Erre nagyon jók a kardió tornák, amiket én is szívesen posztolok itt a blogon, mert nagyon hatásosak a fogyás érdekében. Ha tudunk akkor mindig lépcsőn közlekedjünk, sokat hallani, másoktól is, hogy buszozáskor hamarabb szálljunk le vagy akár helyette biciklivel is mehetünk. Akár az egész család is elmehet túrázni. Mostantól tesi órán aktívan részt venni. Kapcsolódjunk be a főzésbe, már az is sokat segít, ha mi magunk készítjük el magunknak, amit megakarunk enni. Mozgásnál a lehetőségek elégé széleskörűek, minden csak magunkon múlik.
Nagyon fontos tényező a kiadós alvás betartása is. Ha már tényleg komolyan vesszük a fogyásunkat, akkor legyünk tudatosak és este 10 órakor már legyünk ágyban. Agynak és a testnek is szüksége van a feltöltődésre. Próbáljunk, nem lefekvés előtt étkezni. Este 10 órai lefekvésnél kb este 7 órakor lenne jó utoljára enni, hogy a szervezettünknek legyen elég ideje feldolgozni azt az étel mennyiséget. Ha nem így teszünk és korán vacsorázzunk, akkor lefekvés előtt megéhezünk és muszáj leszünk enni valamit vagy a másik véglet, hogy éjszakázunk és úgy szintén megéhezünk, mert nem vagyunk időben az ágyban. Az arany középutat kell mindig megtalálni.
Nincs tökéletes szülő, nincs olyan nevelés, amitől tökéletes gyerekünk lesz, viszont a helyes étkezés hosszabb élethosszra ad esélyt, amit szerintem megérne kihasználni. Szülőként ismerjük be, ha hibáztunk és kérjünk segítséget, hisz a gyerekünkről van szó. Gyerekként nem baj, ha fogyni akarunk, de értessük meg a szüleinkkel, hogy van egészséges módja és ne vonjuk meg magunktól az ételt, hanem cseréljük le a szénhidrátban gazdag étkezést egy kiegyensúlyozott étkezésre. Az elején biztos hogy nehéz lesz, de minden csak megszokás kérdése és garantálom, hogy csak nyerni fog vele, aki elég elhatározott.
Mi a helyzet azokkal, akiknek normális a testsúlyuk, azonban mégis fogyni akarnak? A normális Testtömeg index 15 és 23 között van 13 éves korban, és feltételezhetően nem izmos tinikről beszélünk. Ha a szülői dorgálás nem használ, akkor érdemesebb lenne elébe menni a dolgoknak és arra ösztönözni gyerekünket, hogy egészségesen táplálkozzon, minthogy valami hülyeséget tegyen a testével a fogyás érdekében. Érdemes ugyancsak valami mozgásformát kitalálni neki és vigyázunk arra, hogy fogyás mellett izmosodjon is. Amint úgy érezzük, hogy kezd túl sovány lenni és még mindig fogyni akar, akkor orvosi szakvéleményt kell kérnünk minél hamarabb.
27 Diétás Étellista
Nem tudod, mit lehet enni diéta alatt?
Te is állandóan éhezel?
Te sem salátán akarsz élni?
Töltsd le az ingyenes anyagunkat! Hová küldjük?
A buszon, amivel dolgozni járok, minden reggel van egy gyerek, 12 év körüli, és ha nincs száz kiló, akkor egy sem. A régi, tényleg elég magas lépcsőkkel megáldott buszra jó fél perc, mire felkapaszkodik, közben fújtat, liheg, sípol, és évszaktól függetlenül mindig vörös és ömlik róla a veríték. Ha nincs ülőhely és állnia kell, akkor végigfújtatja az utat a suliig. Sokszor előfordul, hogy már ott, a buszon is eszik: általában ropit vagy valamilyen kekszet, zacskóból. Mikor leszáll, újabb 30 másodperc, mire leverekszi magát a buszról. A korláttal elválasztott lépcsőn alig fér le, szabályosan szuszakolnia kell magát, hogy átjusson az ajtó és a korlát közt. A teste minden részén reng a háj, a pólók felhengerednek a hasán, a nadrág meg le a csípőjén. A lábai az alsó lábszár közepéig összeérnek, alig bír menni.
A gyerek amúgy mindig a legvadabb high-tech cuccokkal van felszerelve, és a ruhái is márkásak. Mikor egyszer csengett a telefonja, kinyitotta a táskáját (sípoló tüdővel), és minimum 4 darab, kb 30 centis szendvics volt benne szépen, anyai módon becsomagolva díszes szalvétába. Anyuka hívta, hogy a gyerek valamit otthon hagyott, de anyuka majd beviteti neki valakivel a suliba. Lehet, hogy az ötödik szendvics?
Na jó, ez gonosz, de ennek a gyereknek a példáján gondolkodtam el azon, hogy az ilyen gyerkőcöket elsősorban a szülőtől kell megvédeni. Aki úgy gondolja, akkor lesz jó szülő, ha a gyerek mindent megkap kérdés nélkül. Hány és hány példát láttam a veszélyes szülőre iskolás éveim alatt és aztán most felnőttként…! A túlóvott, túlkényeztetett és ennek megfelelően túletetett gyerekeket, akik egyre jobban elszigetelődnek társaiktól, mert kilógnak, és nem tudnak hová menekülni, mint a szülő féltő karjaiba, aki vigaszul süt valami fincsit… micsoda ördögi kör!
A legnagyobb nehézség pedig az, hogy a gyereknek elsősorban példára van szüksége, hiába mondod neki, hogy ne egyél és mozogj, ha te magad nem teszed szülőként. Szóval egy-egy ilyen rettenetes életminőségben vergődő gyereket helyrerakni több generációt érintő feladat.
oke marha jo ez a bejegyzes is. nekem kb 10 evig volt eveszavarom es a terapian rengeteg hasonlo tortenettel talakoztam. az osszes szakember nagyon torodni akar az elhizott gyerekkel senki nem azt nezi hogy sportol e egeszseges e stb. a szuloket hibaztatjak de kozben a gyerek kapja az 1000 kalorias etrend lapokat es tarsait. es a tanitonenik meg az ilyen szakemberek mint aki ezt irta aktivan resztvesznek a gyerek megszegyeniteseben es abban hogy rafokuszaljon az etkezesre. nekem soha nem volt csoki. mas gyerek tomte magaba. nem volt teszta otthon. plane edes. megis ducibb voltam mint a tobbiek. ma mar tudom hogy kivalo az energia felhasznalasom ((:. na mindegy valoszinu sok baj nem lett volna belole de a magyar intezmenyrendszer a segitsegemre siettett. jottek a megszegyenitesek. nekem mindenre figyelni kellett. tudtam a kaloria ertekeket 13 eves koromra. mindenki az alapjan dicsert (tanitonenik orvos stb) hogy sikerult e fogyni par kilot. mire 16 voltam mar csak a fogyas erdekelt mire 18 mar komolyan benne voltam az eveszavarban. ugy „tanultam” hogy nekem nem szabad enni ellentetben masokkal, a fogyas az ertek, en nem szamitok csak a sulyom annak aki ram nez. tehat minden szulonek aki ezt a bejegyzestt olvassa uzenem hogy :NE .NE. NE. olvassanak szakirodalmat kulfoldrol es tarsaik de ne hagyjak hogy a magyar egeszsegugy aggodo harcosai bedaraljak oket. plane ne hagyjak hogy az etkezes vagy a suly legyen a legfontosabb tema legyen a gyerek eleteben. az eves zavar nagyon nagyon sok embert ol meg.