Népbetegségi járvány 1. rész

Európában és azon belül főleg Magyarországon a túlsúly és az elhízás már szinte járványszerű méretek öltött. Az elhízás már eléri a dohányzás okozta egészségügyi problémákat és ezzel hatalmas terheket ró az egészségügyre. Rengeteg pénzt költünk az utólagos kezelések és ennek csak egy töredéke lenne a megelőzési költség. Aki aggódik, hogy kevés pénz van az egészségügyben, annyit tegyen először ellene, hogy rá néz saját magára és magán kezdi el a változtatásokat, nem pedig máson kéri számon a pénz hiányt. Ennek egyedül az életmódunk hibája.

A mai modern világban, az élelmiszer gyártók etetnek minket és nem mi magunk döntjük el, hogy mi kerüljön a tányérunkra. A túlsúly és az elhízás kimutatására, ha nem vagyunk sportolók, akkor a Testtömeg Indexünk(BMI) mondja, hogy melyik kategóriába tartózunk. Túlsúlyról 25 kg/m2 érték felett, míg az elhízásról 30 kg/m2 érték felett beszélhetünk. Még két kategóriát különböztetünk meg, normál testsúly 18.5-25 kg/m2 között, alultápláltság pedig 18.5 kg/m2 érték alatt helyezkedik el. 25 kg/m2 BMI érték felett megnő a szív-és érrendszeri betegségek, a II. típusú diabetes, egyes daganatos betegségek és kóros mozgásszervi betegségek előfordulása. Emiatt megnő a hamarabbi halálozás kockázata is. A derékkörfogat mérés elég pontos  meghatározása a hasi elhízás felállítására, mert ez az érték stabilan mutatja, hogy mennyire vagyunk elhízva, míg a mérleges mérés nem tud különbséget tenni izom és zsír között és napi, heti szinten váltakozó értéket mutat. Férfiaknál 94 cm, míg nőknél 80 cm felett beszélhetünk fokozott kockázatról. A WHO a kövérséget a 10 legjelentősebb egészségügyi problémái közé sorolta, ami figyelemre méltó dolog. 2000-re már 300 millió felnőtt kövér lakosról beszélhetünk és egyre növekvő tendenciát mutat. 2030-ra várhatóan 2,16 milliárd túlsúlyos és 1,12 milliárd elhízott felnőtt ember fog élni a világban. Kimutatták, hogy az alacsony társadalmi rétegnél, magyarán szólva a szegényebb rétegnél nagyobb az elhízás mértéke, ami még inkább növeli a társadalmi egyenlőtlenséget. Érdekes mód a szegény embereknél nagyobb a kockázat, mert ők az olcsó, nem jó minőségű élelmiszereket vásárolják, míg a tehetősebbek, a drágább, de egészségesebb ételeket.

A felnőtt magyar lakosság 61,8%-ban túlsúlyos vagy elhízottnak mondható. Az országban mért BMI átlag értéke 27,3 kg/m2, ami azt jelenti, hogy az országban élők átlagosan túlsúlyosnak számítanak. A lakosság azonban 1,8%-ban soványnak mondható, és közel azonos arányban vannak a férfiak és nők a túlsúly és az elhízás tekintetében. Érdekes mód a legtöbb ember vékonyabbnak gondolja magát, mint valóban.

Forrás: OÉTI